Bevezető
Ezt a naplót Dr. Bodor Györgyné – született Gergely Magdolna (előzőleg Dr. Tóth Aladárné, majd Dr.Baross Györgyné) – 1944. március 14-én, öt nappal a német megszállás előtt kezdte el írni, mintha megérezte volna, hogy hamarosan egyre megrendítőbb események következnek. Általában esténként írt egy kis írógépen, de előfordult, hogy gyorsírással jegyzetelt, amit csak később gépelt le, amikor ideje engedte.
A feljegyzések a család és a külföldön tartózkodó családtagok, hozzátartozók számára készültek, mert azt remélte, hogy túlélik a háborút, és azt akarta, hogy ez az írás mindenki számára megőrizze, és a közvetlen élmény erejével idézhesse fel ezeket az időket. A napló általa gépelt része 1945 februárjában végződik, amikor egy orosz katona "Burzsuj, burzsuj!" – felkiáltással széttaposta az írógépet.
Az egyszerű kisember mindennapi élete mellett, a napló betekintést ad nemcsak az akkori politikai helyzet bonyolult összetettségébe, hanem kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy elgondolkozzunk, a “szemtanúk”, a “csendes szemlélők”, az “üldözők “, és a „mentők” szerepéről a holokauszt idején.
A napló tartalmáról
A napló egy esztendőn át végigkíséri egy család mindennapi életét, ami az akkori körülmények között minden volt, csak nem mindennapi, hiszen mindenki életét felforgatta a szinte óránként változó politikai helyzet, és a háború drámai eseményei.
E sokszor kapkodva, s egyre lehetetlenebb körülmények között is napi rendszerességgel írt jegyzetek érzékletes képet adnak arról, hogyan lehetett túlélni ezeket a mindennapokat Budapesten, hogyan lehetett a bajban, összezártságban szeretni, elviselni, segíteni egymást és másokat is, hogyan lehetett eltűrni egy otthon fokozatos pusztulását, s közben mégis reménykedni, sőt játszani, nyelveket tanulni, légiriadók és folytonos bombázások közepette hivatalba járni, élelmiszert beszerezni, tüzelőt, vagy akár csak egy pár cipőt venni, sőt karácsonyra készülődni...
A napló írója nemcsak saját, és közeli környezete életét követi, hanem nem egyszer mutat be olyan utcai jeleneteket, amelyekben egyszerre jelennek meg az üldöző politika támogatói, ellenzői, vagy a csendes szemlélők, akik semmilyen módon nem nyilvánítják ki a zsidók üldöztetésével kapcsolatos véleményüket, álláspontjukat. Annak ellenére, hogy látták miként zsúfolták be őket a marhavagonokba, hogy napokig rostokolnak a vasútállomásokon, leplombálva, elzárva minden élhetőségtől.
Anka naplójából az is kiderül, hogy az emberek tudták, hova vezet a zsidókkal teli marhavagonok útja, és milyen sors vár rájuk. Az is világos volt számukra, hogy a zsidóellenes rendeletek elsősorban a magyar hatóságoktól erednek. Ezzel párhuzamosan, az olvasó megismerkedhet mindazokkal a „névtelen” szomszédokkal is, akik különböző módón próbálnak segíteni zsidó ismerőseiknek a gettóba való beköltözködéstől a saját lakásukban való elrejtésükig.
Ez az a pont, amely kitűnő pedagógiai nyújt alkalmat arra, hogy a tanulókkal megismertessük és megbeszéljük mindezeket a személyes választásokat, döntéseket, amelyek minden adott pillanatban meghatározták és megpecsételték az emberek sorsát. A háború utolsó szakaszában a legtöbben már csak a harcok végét várták, és egyre többen reménykedtek a németek és a nyilasok bukásában. De ugyanakkor sokan tartottak a harcok utáni megtorlásoktól is.
Pedagógiai célok
- A német megszállás és a nyilas uralom alatti Magyarország 1944-es helyezetének egy budapesti magyar család mindennapján keresztül való megismerése.
- A “csendes szemlélők”, vagy a „szemtanúk” viselkedésének bemutatása, és elemzése.
- A háborús idők irracionális világában a normális életükhöz ragaszkodó emberek mindennapi küzdelmének megismerése és elemzése.
- Az emberek választásainak és döntéseinek elemzése, döntéseik következményeinek megvitatása.
- A törvények és az elfogadott társadalmi normák közötti különbség megismerése, és a kettőhöz való viszonyulás elemzése és megvitatása.
- Annak megvitatása, hogyan magyarázható meg az akkori magyar közvélemény sokfélesége, és az, hogy mindezek ellenére mégis sikerült a magyar zsidóságot a legrövidebb időn belül deportálni.
Általános szempontok
- Az alábbi óravázlatot a tanár választása és lehetőségei szerint, gyakorlatilag 1-3 óra alatt lehet megvalósítani.
- A tanár választása szerint a tanulók előbb önállóan elolvassák a napló részleteit, majd kisebb csoportokban együtt feldolgozzák és válaszolnak a kérdésekre.
- Tanári döntés alapján, csoportmunka keretében, az alábbi témakörökkel lehet foglakozni:
- Mindennapi élet
- Családi élet
- Munkahely
- Barátok és szomszédok
- A zsidókhoz való viszony
- A németekhez való viszony
- Budapest utcáin
- A magyar kormányhoz való viszony
- Gyűlölködők, együtt érzők, együttműködők, közönyösök
A téma feldolgozása az osztályban
1. A történelmi háttér tanulmányozása: Témák és Bibliográfia
- A Magyar Zsidóság története (1918-1944 között)
História, XXVI. évfolyam 2-3 szám. 2004. A vidéki magyar zsidóság elpusztítása.
- Magyarország 1918-1945 között, Budapest 1944- ben
- Törvényről, jogról és társadalmi normákról
Lásd a jog és a törvény meghatározásait
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Anka Naplója
2. Bevezető kérdések, beszélgetés az osztályban
- Ki szokott naplót írni, miért, mikor?
- Mi a szerepe egy naplónak az egyén életében, mit jelent egy napló társadalmi, vagy történelmi szempontból?
- Mi a különbség egy napló vezetése és a blog írás között?
- Melyek azok a dolgok, amelyek egyedivé tesznek egy privát naplót, és amelyeket általában nem lehet megtalálni egy történelemkönyvben?
- Mit ad egy személyes napló a történelmi valóság áttekintéséhez?
3. Megismerkedés Anka naplójával
- Megismerkedés a naplóban megjelenő szereplőkkel az Előszó alapján.
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00028/eloszo.html
- A naplórészletetek elolvasása (a tanár választása szerint, vagy kis csoportban, vagy önálló munkával). A naplóból kiválasztott részletek anyaga az óravázlathoz lesz csatolva. Aki el akarja olvasni az egészet, az letöltheti az internetről.
- A következő kérdések megválaszolása:
- Szerintetek miért mentek be az emberek a munkahelyükre, és miért jártak templomba a legnagyobb bombázások közepette?
- Min vitatkoztak és miben működtek együtt a családtagok?
- Szerintetek az emberek mennyiben értettek egyet a megszálló németek és magyar kormány zsidóellenes politikájával? (Mutassatok erre példákat a Napló alapján)
- Hogyan jellemezhető Budapest a bombázások alatt? (utcák, boltok, közlekedés, információ elérhetősége, emberek viselkedése)
- Szerintetek, hogyan viszonyult a budapesti lakosság a magyar katonákhoz, a németekhez, és a nyilasokhoz?
- Hogyan magyarázható meg a zsidók kegyetlen üldöztetése, elpusztítása a lakosság e politikához való viszonyának megosztottsága ellenére? Mi a különbség a törvény, a jog és az erkölcsi-társadalmi normák között. Szerintetek mi volt az, ami végül is meghatározta a zsidók üldözéséhez való hozzáállást.
- Olvassátok el és elemezzétek “Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát”
- Beszéljétek meg, miben és mennyiben értetek egyet ezzel a nyilatkozattal? Szerintetek ez minden emberre kell, hogy vonatkozzon, vagy vannak kivételek? (Kik, mikor, hol, miért, milyen körülmények között lehetnek kivételnek?)
Miben és mennyiben egyezhető össze ez a nyilatkozat az 1944-es magyarországi jogállással és törvénykezéssel. Mi az oka a különbségnek?
4. Összefoglaló beszélgetés a fenti kérdésekre adott válaszok alapján.
5. További pedagógiai lehetőségek
- Beszámoló ”újságcikk” “Budapest 1944-ben” Anka naplója alapján
- „Filmhíradó” az együttműködéstől mentésig
- Megbeszélés a kollaboránsok felelősségéről
- Beszélgetés a csendes szemlélők felelősségéről
- Beszélgetés a kissebségek jogairól, és a többség kisebbségekhez való viszonyáról (akkor és ma).
- Hogyan hatna ma Anka naplója blogként, Facebook bejegyzésként, vagy a Twitteren stb.
