Friends  |  Press Room  |  Contact Us

The International School for Holocaust Studies

Galpert Ernő: „Vallásos családban nőttem fel”

című Centropa film (2007) feldolgozásához a magyarországi holokauszt oktatásban


Az óraterv készítői:
Tóth Andrea és Patkó Csaba
(Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, Budapest)
Jesaja Balog (Yad Vashem, Jeruzsálem)


Az óraterv a budapesti Soá Pedagógiai Műhely közreműködésével történt
(további információ Bőhm Karolinánál, a Műhely vezetőjénél: soapedagogiaimuhely@gmail.com )

A filmről

A film helye az interneten

A film tartalma
A film a youtube-on ingyen megtekinthető, 4 perc 46 másodperc hosszú.
A narrátor egyes szám első személyben meséli el a zsidó Galpert Ernő életének történetét a holokauszt előtt, alatt és után.
A film képanyagát Galpert Ernő családi fényképei, korabeli fotók, és rajzok alkotják.
A filmet végig klezmerzene kíséri.
A film háború előtti éveket elmesélő részében bemutatja Galpert Ernő vallásos, haszid zsidó családját: a szüleit és a testvéreit.
Képeket láthatunk az ötször határt cserélt szülővárosáról, Munkácsról.
A város kulturális élete nagyon sokszínű: magyar, cseh és Galpert Ernő számára elsősorban, zsidó.
Betekintést nyerhetünk Galpert iskolás éveibe is, amikor mind a vallásos zsidó chéderben, mind a cseh iskolában tanult.
A filmből megismerhetjünk két haszid közösség rabbiját: a munkácsi rebbét, Chajim Sapirót és a belzi rebbét.
A holokauszt időszakát a film nagyon óvatosan mutatja be.
Szögesdrótot ábrázoló képekkel a háttérben hallhatjuk, hogy Galpert Ernő szüleit Auschwitzban ölték meg.

Galpert Ernő házasságotGalpert Ernő és Tilda a háború után

Testvérei és a barátnője, Tilda túlélték a borzalmakat.
Galpert munkaszolgálatos volt a háború alatt.
A holokauszt után, 1946-ban Galpert Ernő házasságot kötött Tildával.
A házasságukból két fiúgyermek született.
A Szovjetunió fennléte alatt a család már nem élt vallásos zsidó életet.
Az 1991-es politikai változások után tértek csak vissza a zsidó közösséghez.
Az egyik unokájukat, aki Izraelben él még meg is látogatják.

Pedagógiai bevezető

A Centopa rövid filmje remek történet a holokauszt téma feldolgozásához 6-8. osztályos tanulók számára.
A film kitűnően beilleszkedik a Yad Vashem Intézetben kidolgozott pedagógiai módszerhez. Ennek a pedagógiai felfogásnak az a lényege, hogy a holokauszt témájának az oktatásánál gyakran alkalmazott „megrettentő technika” helyett, empátiát keltsünk a diákokban.
E pedagógiai cél elérését a Galpert Ernőről szóló film segítségével a tanár a következő módon érheti el:

  • Egy bizonyos történeten keresztül tanulunk a holokausztról. A tanulók számára nyilvánvaló, hogy a történet mesélője túlélte a borzalmakat.
  • A film középpontjában a zsidó élet áll és nem a zsidóság elpusztítása. Ezért a tanóra nem sokkol, hanem inkább további tanulásra ösztönöz.
  • A holokausztról való tanulás nem kezdődhet a holokauszt történetével  és nem fejeződhet be e témával. A Galpert Ernő történetét elmesélő film is először a háború előtt zsidó életről mesél és a film a közelmúlt történetével fejeződik be.

A filmet két irányból dolgozhatjuk fel: történelmi, ill. judaisztikai szempontból. Ezért a filmet a diákokoknak minimum kétszer meg kellene nézniük, egyszer a történelem és egyszer a judaisztika óra keretében.
Az óratervet kidolgozó tanárok a budapesti zsidó hitközség iskolájában, a Scheiber Sándor Gimnáziumban tanítanak. Más iskolákban a judaisztika óra helyett, a filmet lehet a hittan, vagy akár egy második történelem óra keretén belül megnézni.
Mi mindenképpen javasolnánk, hogy a történelmi és a zsidó kultúrát előtérbe helyező szempontokat érdemes lenne különválasztani.

A film didaktikai feldolgozása

Ezúton általános szempontokat szeretnénk közzétenni.
A történelem és judaisztika órán alkalmazott óravázlatainkhoz kattintson a kívánt szövegrészre: történelmi, judaisztikai.

A téma:   Galpert Ernő: „Vallásos családban nőttem fel” című rövidfilm feldolgozása
A tanítványok korosztálya: 6-8. osztályos tanulók
A pedagógiai foglalkozás eredeti kerete: Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, egy történelem és egy judaisztika tanóra, felkészülés a magyarországi Holokauszt Emléknapra április 16-án, 2011-ben.  
Partnerek: történelem és judaisztika tanár
Melyek a foglalkozás céljai:

  • A tanuló történelmileg megismerheti: Munkácsot; az országhatárok változásának hatását egy személy életére; kisebbségek együttlétét a második világháború előtti Magyarországon; a holokauszt egy-egy fogalmát; a munkácsi zsidóság sorsát a holokausz alatt; a Szovjetunió viszonyát a vallásokhoz.
  • A munkácsi Chájim Elazar Spiró rabbiA munkácsi Chájim Elazar Spiró rabbi

  • A tanuló judaisztika szempontjából megismerheti: a haszidizmus fogalmát; a munkácsi haszidizmus vezetőjé, Chajim Spiró rabbit; egy vallásos zsidó gyermek életének összetettségét a második világháború előtti Magyarországon; a vallásos élettől való eltávolodást és az ahhoz való visszatérést. 
  • A tanuló megértheti, hogy: a holokauszt előtti Magyarországon sok  kisebbség élt együtt; a zsidó kultúra sokszínű volt; a holokauszt  eseményei tragédiát jelentettek az egész a magyarországi zsidó kultúrára; a politika és annak az ideológiája milyen módon befolyásolhatja egy közösség lakóinak az életét.

Fogalmak tisztázása, amelyek a film megértéséhez szükségesek

  • Judaisztikai fogalmak: haszid(izmus), jiddis, rabbi-rebbe, chéder
  • Munkács a térképen, határcsere, második világháború-holokauszt Auschwitz (a térképen és történelmi szerepe), munkaszolgálat, Szovjetunió és a vallások, 1991 (mint a Szovjetunió felbomlásának az éve)  ,

A fogalkozás folyamatát az alábbi két óravázlat szemlélteti:
történelmi, judaisztikai.

A film megtekintése alatt a diákok a következő feladatlapot kell kitölteniük:
történelmi, judaisztikai.

Kiegészítő anyagok:

  • A Yad Vashem intézet Munkács történetét feldolgozó, interaktív, angol nyelvű internetoldala:
    az oldal háttérszövegeket, fényképeket, rövid videófilmeket, holokauszttúlélők visszaemlékezéseit is tartalmaz.
  • További információkat Galpert Ernőről és családjáról a Centropa oldalán találhat: 
  • Bacskai Sándor: „A Spirák története, avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon”, a Szombat újság internet oldalán található.
  • „Szól a kakas már” (az első magyar haszid rebbe, a kállói Isaak Taub (1751-1821) egyik kedvence dala): Moshe Stern kántor feldolgozását a Youtube-on lehet meghallgatni. Az Izraelben élő, mostani, kállói rebbe, Isaak Taub rabbi előadása a Youtobe-on.
  • A hászid történetek: kattintson ide!
  • Kríza Ildikó (szerk.) Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből, Akadémai Kiadó, Budapest 1990.
    • Dobos Ilona „A csodarabbik alakja a néphagyományban”, 31-37. oldal.
    • Fiala János „Csodarabbi történetek”, 38-42. oldal

    A munkácsi rebbeA munkácsi rebbe

  • A munkácsi rebbe, Chajim Elazar Spiró rabbi lányának esküvőjéről készített korabeli film, 15.03.1933
  • Galpert Ernő visszaemlékezése (eredetileg a Centropa oldalán): kattintson ide!
  • Egy rövid Power Point prezentáció: „A zsidó Munkács”
  • A munkácsi gettóról:
    • A gettó történetéről: nagyon jó összefoglalás található, ha az internetes kereső programba beírjuk a következő kulcsszavakat: “Munkács Ghetto – Jews Alone”. Ez a következő könyv beszkennelt változatának egy fejezete: Naomi Kramer és Ronald Headland The Fallacy of Race and the Shoah, Ottawa, 1998.
    • Visszaemlékezések a DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) oldalán találhatók. Elég a kereső ablakba beírni a “Munkács” szót.
    • A gettóról található információ a Yad Vashem oldalán.

 A tanultak összefoglalása:

A) Beszélgetés Galpert Ernő kijelentéséről: „Megtanultam az életben, hogy minden változik!”

  • Hogyan tanulta ezt meg?
  • Hogyan értelmezhető ez a kijelentés a történelem órán tanultakkal?
  • Hogyan értelmezhető ez a kijelentés a judaisztika órán tanultakkal?
  • Pozitív vagy negatív értelemben mondja-e ezt?

B) Házi feladat: egy feladatlap a közös, történelem-judaisztika óra végén: kattintson ide!